SZÉKELY TÖRTÉNELEM

A Székely Nemzet története és alkotmánya.  Irta Dr Szádeczky Kardoss Lajos


A székelyek magukat a hunok ivadékainak tartják. Ezt a hitet őseiktől örökölték, ősi hagyománynak tartják, s ehhez szívósan ragaszkodnak. Ennek írott emlékei a XIII. évszázad elejéig vezethetők vissza; nyoma van a legrégibb magyar történetíróknál s emlegetik a későbbiek is. tovább


Székelyek eredete.  Kislexikon


A mondát ugyanebben a formában ismerte Anonymus is, aki szerint a székelyek egykor Attila király népei voltak. A kalandosnak tetsző Csaba-mondát nem fogadta el. Elemeit a honfoglaló Zuard történetébe szőtte be, mert róla állítja, hogy Görögországba megy és ott idegen nőt vesz feleségül. Népéről pedig azt mondja, hogy az ő idejében azért nevezték Sobamogerának (Csobamogyerának, Csaba magyarjának), mivel ura halála után nem akart visszatérni hazájába. tovább  




Ismerjük-e krónikáinkat? Toth Csaba„

Ők pedig továbblovagoltak a Bazil kapun túlra és bevették Fülöp király városát, majd Neopatrasz [’Cleopatras’] városáig az egész területet meghódították, és hatalmuk alá vetették a Durazzo városától a Rácföldig terjedő vidéket. Zovárd innen szerzett magának feleséget, és a ma Sobamogera-nak nevezett nép [populus] Zovárd halála után Görögországban [Graecia] maradt. Görögül azért nevezték őket sobá-nak, azaz bolond népnek, mert uruk halála után nem akartak visszatérni hazájukba.”tovább




Macedonians.   In gesta hungarorum

Néhány napra rá Szovárd meg Kadocsa egész seregükkel együtt, magasra tartva jellel megjegyzett zászlójukat, átkeltek a Duna vizén, és elfoglalták Barancs várát, majd meg Szeredüc-vár alá vonultak. Mikor a bolgárok és macedónok népei ezt meghallották, erősen megijedtek tőlük. Erre annak a földnek lakosai mindvalahányan elküldötték követeiket sok ajándékkal, hogy a földet hódolva felajánlják, és fiaikat kezesül átszolgáltassák nekik. Szovárd meg Kadocsa békére készen mind az ajándékokat, mind a kezeseket elfogadták, s őket, mint a saját népüket, békében elbocsátották. Maguk pedig továbblovagoltak túl a Vaszil-kapun. Fülöp király várát bevették, majd Kleopátra városáig az egész földet meghódították, s hatalmuk alatt tartottak mindent Durazzó városától egészen Rácföldig. Szovárd ugyanezen a földön vett magának feleséget, és az a nép, melyet most Csaba-magyarjának mondanak, Szovárd vezér halála után Görögországban maradt. Mégpedig a görögök szerint azért mondták csobának, azaz ostoba népnek, mivel urának halála után nem volt kedve útra kelni, hogy hazájába visszatérjen..."tovább

Letisztult Olvasás

Mind a mater, mind a szovard népnév egy másik konkrét, és a forrásokban többször szereplő szirakeni (szirák) népnévvel egy csoportban szerepel Ptolemaiosnál, amely igazolja, hogy a Ptolemaios előtt mintegy száz évvel élt Plinius a Természethistóriában szintén a szovárdokat örökítette meg a Meótisz-környéki népek leírásánál: „Totum eum tractum tenent Sardi Scythae et Siraci”, vagyis: ezt az egész környéket a „szárdi szkíták” és a szirákok lakják (Nat. hist., IV. 83; sard ~ suard ~ sovard ~ zuard; ld. alább a Zuard névről és a III. fejezet). Ez a pliniusi „Sardi” népnév más összefüggésben sem korábban, sem később nem szerepel ebben a formában, és nincs más reális azonosítási lehetőség, mint rokonnépünk, a szovárdok, akik Ptolemaios idején is itt laktak, s akik egyúttal lehetővé teszik a mater-magyar névazonosítást is. Érdekes, hogy Plinius e korai szovárdokat egyenesen szkítáknak nevezi, viszont nem említi a mater népnevet ezen a területen. Valószínű, hogy a korai magyarokat bele kell érteni a szovárdok említésébe, amint később utalt rá Konstantin császár.tovább